2013. december 17., kedd

Dessert

Desserts

Egy elgondolkodtató rövidfilm Ewan McGregor-ral.
An interesting short film with Ewan McGregor.


2013. december 11., szerda

Hamvas Béla gondolatok III. - Thoughts of Béla Hamvas

A bor filozófiája


"Utazásaim egyik legfőbb tapasztalata volt, hogy van bor-ország és van pálinka-ország. Eszerint van bornép és pálinkanép. A bornépek geniálisak; a pálinkanépek, ha nem is mind ateisták, de legalábbis hajlanak a bálványimádásra. A nagy bornépek a görögök, a dalmátok, a spanyolok, az etruszkok, az igazi borvidékeken az olaszok, a franciák és a magyarok. Ezeknek a népeknek ritkán vannak úgynevezett világtörténeti becsvágyaik; nem vették fejükbe, hogy a többi népeket megváltsák, ha kell, puskatussal. A bor az absztrakciótól megóvja őket.
A bornépek nem világtörténeti, hanem aranykori hagyományban élnek. Ez a magatartás a bor egyik leglényegesebb alkotóelemének, az idillolajnak következménye. A bor-országok és a borvidékek mind idillikusak."



Philosophy of wine

"The main experience of my travels was that there is wine-country and palinka-country. Accordingly there is wine nation and palinka nation. Wine nations are general, palinka-nations are ateists, if not all, but at least minded for idolatry. Great wine nations are the Greek, Dalmatian, Spanish, Etruscan, in the pure wine areas the French and Hungarian people. These nations rarely have so-called world history ambition to redeem the other nations, also with gun-stock, if needed. Wine saves them from abstraction.
Wine nations are not living in world historcal but golden-age tradition. The cause of this behavior due to the idyll-oil, the essential  component of wine. Wine nations and wine areas are all idyllic."
(Transleted by sabdabeat)



2013. december 10., kedd

Világzene - World music

Philip Bohlman könyvének címe a Világzene, mely egy bizonyos szemszögből közelít e téma felé. Koránt sem teljes a végeredmény, ami nyilvánvalóan nem volt célja, illetve a kötet terjedelme sem engedte lehetővé tenni. 
Elsőként a világzene és a globalizáció közti összefüggést boncolgatja, napjaink jelenségét, mely által a világ minden táján ismert lett egy-egy világzenei produkció. Bár a könyv több, mint tíz éve íródott, azóta is sok minden változott. Mindenesetre a globalizáció, mint jelenség továbbra is hatással bír a világzene térhódítására nézve.
Helyet kap a könyvben a világzene definíciója, kialakulásának története. Zenetörténettel foglalkozók számára igen hasznosak a különböző kifejezéseket tartalmazó gyűjtemények. 
Az író véleménye szerint a globalizáció egyik velejárója világzene árucikké válása. A 20. század második felétől szemtanúi lehetünk a szufi és indiai zene elterjedésének a nyugati világban. Ez egyrészt az 1932-ben megrendezett arab zenei konferenciának is köszönhető volt, mely történelmi hatással bírt az arab zene térhódítása szempontjából. Részben ennek volt köszönhető az első igazi világzenei sztár, Umm Kulthum, egyiptomi énekesnő megjelenése a nyugati világban. 


Nagy örömömre szolgált, hogy igen sokat olvashatunk Bartók Béla munkásságáról, a 'világzenéért' tett tevékenységeiről. Szintén érdekesség, hogy hogyan is nézhetett ki a kelta zene regionális térképe Európában és polkaövezet Észak-Amerikában.
Egy kis kitérőt tesz a megkerülhetetlen eurovíziós dalversenyről, mely véleményem szerint nem feltétlenül kapcsolódik a témához. Annál inkább Bob Marley és a világzenei fesztiválok sikerének bemutatása.



Nyitott kérdéseket hagy a szerző arra nézve, hogy a magnetofon (felvevő készülék) befolyással bír-e az eredetiségre nézve. Vajon e régi felvételek alanyai ugyanúgy adták-e elő dalaikat az utókor számára, mint magnetofon nélkül?





Visszatérve a definíciókra, számomra is tisztább, mit érthetünk világzene, worldbeat, folk zene, népzene fogalmán. Természetesen e definíciók nem kizárólagosak. 
Több hiányosságot is érzek a könyvben: nem esik szó olyan meghatározó előadókról, mint a Buena Vista Social Club, Ravi Shankar, Trikok Gurtu, Varttina, az afrikai djembefolák, a Yamato stb. Ezen előadók igencsak meghatározó tényezői voltak a világzene alakulásának. Talán ha Bohlman ír egy második kötetet Világzene II. címmel, beleveszik őket is a művébe.

The title of the book by Philip Bohlman is World Music, approaching to the topics from one point of view. The result is not complete but obviously it was not a purpose.
First the connection between world music and globalisation is expounded.  It is a phenomenon of today which has an effect to spread world music for all around the globe. The book was written more than ten years ago and many thing had been changed. Whatever globalisation has been still affected worldwide.
Definition and history of world music are also legible. The collection of different phrases is useful for people who deals with music history.
Opinion by the author is that globalisation is accompanying with music bussiness. We may be witnessing the spreading of sufi and indian music in the western world from the second part of the 20th century. It was due to the arabic music conference in 1932 which has a historical effect to expand arabic music. As an effect, Umm Kulthum egyptian singer had became famous star in the western world.
It is a pleasure for me, as a hungarian that Bartók Béla and his work for world music is also mentioned in the book. It is also interesting how we can imagine the regional map of celtic music in Europe and polka area in North-America.
He took a short break for the inevitable Eurovision Song Contest which not connects close to our topic for my opinion. But presentment of Bob Marley and the success of world music festivals do.
Open question is the influence of magnetophone (tape recorder) to the original singing. Maybe is it the same voice singing with tape recorder than without?
Back to the definitions now it is more cleare for me what the different is between world music, world beat, folk music, authentic music. These definitions are not exclusive of course.
I feel more lack in this book: performers are not mentioned like Buena Vista Social Club, Ravi Shankar, Trikok Gurtu, Varttina, african djembefolas, Yamato etc. These artists had significant roles in the evolution of world music. Perhaps they will be mentioned in the next World Music book by the author.