Egy reggel a kisfiú mesélni kezd az édesapjának:
- Képzeld apu, egy nagyon érdekes álmot álmodtam éjjel!
- Mesélj fiam, mi volt az álmod? - felelt az apa.
- Álmomban jártam a Pokolban és a Mennyországban is!
- Hát ez nem egy szokványos álom... Meséld el, mint láttál!
- Először jártam a Pokolban. Ott azt láttam, hogy az emberek egy nagy asztal körül ülnek, mely teles tele volt mindenféle finomsággal. Az emberek karja viszont egyenes volt, a könyöküknél nem tudták behajlítani. Így amikor a falatot a szájukhoz próbálták emelni, az mindig kiesett a kezükből. Mivel nem tudták behajlítani a karjukat, az étel sosem jutott el a szájukhoz. Mivel nem tudtak enni, az emberek éheztek, jajveszékeltek, sírtak, üvöltöztek egymással! Szörnyű látvány volt!
- Értem. És mi a helyzet a Mennyországgal?
- Ezután mentem a Mennyországba. Ott ugyanúgy ültek az emberek egy nagy asztal körül, melyen szintén finomabbnál finomabb ételek sorakoztak.
- Akkor ők bizonyára be tudták hajlítani a könyöküket...
- Képzeld, nem! Az ő karjuk ugyanúgy egyenes volt, mint a Pokolban lévőké!
- Akkor mi volt a különbség?
- A különbség az volt, hogy ők boldogok és elégedettek, jóllakottak voltak. Ugyanis ők egymást etették, mindenki a mellette ülő szájába helyezte a falatot. Míg a Pokolban mindenki csak saját magára gondolt, addig itt mindenki a másikra. Így mindenki kapott eleget és senki nem éhezett. Mindenki boldog volt!
- Hm... Hát ez igazán tanulságos álom volt, nem is hittem volna. Most már te is tudod fiam, mi a különbség a Pokol és a Mennyország között!
On day in the morning a son started to talk to his father:
- Father, I had a very interesting dream!
- So, tell me your dream you had! - sad his father.
- In my dream I had been in Hell and Heaven!
- Well, that wes not an ordinary dream...Tell me, what you saw!
- First I had been in Hell. I saw people sitting around a big table with full of delicious dishes. But the arms of the people were straight, they were not able to blend their elbow. So when they tried to take their food into their mouth it was falling to the ground. Since they could not blend their elbow they never got the food. As the people could not eat, they were starving, crying and shouting each other. That was a terrible sight!
- I see. And what about Heaven?
- Then I travelled to Heaven. People were sitting the same table with full of good foods.
- They could probably blend their elbow...
- Imagine, not! Their arms were straight as well!
- So, what was the difference?
- The difference was that they were happy, satisfied and well fed. Namely they fed each other, everyone put the food into the mouth of the neighbor. As long as people in Hell were thinking only on him or herself, people in Heaven were thinking on the otherone. Thus everybody had got enough and nobody was startving. Everybody was happy!
- Hm... Well, that was a truly instructive dream. Now you also know, my son, what is the different between Hell and Heaven.
