2012. július 13., péntek

Popper Péter - Istenek órája

"Elindultam egy vándorútra. A vándorút során sok mindenbe beleszagoltam, egy kicsit szellemi kóbor kutyává váltam, amelyik ideszagol, odaszagol. Ebből valami olyasmi történt, hogy kikovácsolódott bennem valami saját (...) nem vallás az, de van egy saját hitrendszerem."

"Érdekes, hogy a nagyhatású vallások mindig Közel- vagy Távol-Keleten jöttek létre. És földrajzilag legtöbbször hegyes vidéken. (...) Vajon miért? Ott közelebb van a Föld az Éghez? Ki tudja?"

"Ha nagy bajban vagyunk, betegségek, lelki krízisek esetén, sokszor visszanyúlunk a mágiához, a varázsláshoz, a csodaváráshoz, irracionálisan hatalmassá növelt, mágikus erejű guruk, fényt és energiát adó szellemi vezetők imádatához. (...) Amiből az ő hatalmuk fakad, az a mi hitünk, a bennük való hitünk ereje - a segítségükkel felszabaduló saját erőnk."



A '96-ban megjelent kötet - mely egy tv-sorozat esszenciája - ma sem veszt hiteléből. Popper Péter sem. Mélyen szántó gondolatai mélyen elgondolkodtatják az embert - persze csak ha fogékony e téma, a valláspszichológia iránt. Sok esetben magam is magamra ismerek benne. De hát ettől jó egy könyv, nem igaz?

"Itt van a mécses. Egész éjjel dolgoztam a fényénél. Reggel eloltom. Másnap este újra meggyújtom. Az edény ugyanaz, a kanóc ugyanaz, az olaj ugyanaz. De ugyanaz-e a láng, amelyik fellobban a következő éjszakán?" (Buddha)

(Popper Péter - Istenek órája, Türelem Háza Bt. Kiadó, Bp., 1996)

This post is relevant only for Hungarian people!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése