2008 februárjában szervezte a Diagonál az első 'Amber is the colour' nemzetközi zenei szemináriumot Debrecenben. A magyar nyelvű videó itt tekinthető meg:
The first 'Amber is the colour' music seminar had been organised in February, 2008 in Debrecen, Hungary. Whatch the English video here:
– Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre. Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb.- és összeomlik. A valóságban, – mondta Pilinszky – az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól- rosszul elviselhető. Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Hey Joe! Meghallotad-e, mikor Hendix '69-ben ezt a dalt játszotta utolsóként a Woodstock-on? Vagy a 68 üzenetét: "Senki sem hallja vagy nem is akarja hallani." És vajon milyen lehetett '67-ben a levegő, a talaj, a víz, a természet? "Érintetlen környezet, lakatlan, nem szennyezett." Matula bácsi legalább is ezt sugallja a tévében, igaz fekete fehérben. Bolygónk 3,5 milliárd lakója akkor még nem hallott a jégsapka olvadásáról, tekintete inkább a Hold felé nézett. A Holdon csend, a Földön atomcsend.
1967, mármint a Gergely naptár szerint. A buddhista naptárban 2511, a kínaiaknál 4663-64, a muszlimoknál 1386-87, a zsidóknál 5727-28. Azt mondják, ez már a baby-boomereket követő X generáció. Illés szerint "Ezek a fiatalok". Curt Cobain is ekkor született, ez a fiatal, az X generációs. Itthon pedig Lovasi András. A nemzedék szülei sem sejthették, hogy gyermekeiket digitális bevándorlóként definiálja majd a 21. század, akik félig a múltban élnek de kiválóan alkalmazkodnak a szüntelenül változó környezetükhöz is.
Kodály Zoltánt is ebben az évben vesztettük el. "Legyen a zene mindenkié", mindegy, hogy az eksztázis 7-től 10-ig vagy 10-től 7-ig tart.
'67-ben a Kisvakond már 10 éves, épülnek a panelházak és az M7-es. Megnyílik a Mikroszkóp Színpad. A Mester és Margarita, Száz év magány, Tóték. Hamvas Béla is befejezte utolsó regényét, Ugyanis.
És most 50 év elteltével, május elsején újra felhangzik a szabad téren, Wroclaw-tól a Mediawave-ig több ezer gitár hangjából: Hey Joe!
...az ukulelén, mint játékos szimbólumon és metaforán keresztül tegyük
Az 'Ukulele - tanulj vele!' 4 húrja:
'Mindannyiunknak tapasztalata van az oktatás terén'
'Mindannyiunk tapasztaltak vagyunk az oktatás terén, mi magunk is tanulók vagyunk vagy tanulók szülei, oktatásban dolgozunk... Az oktatás rajtunk is múlik! Az oktatás változtatásán részt kell vennünk.
'Az oktatás változásra ösztönöz'
Az oktatás a növekedésről és a változásról szól. Az oktatáson belül a hangsúly sokkal inkább a világ felfedezésén kell legyen, ahelyett, hogy egyszerűen bemutatnánk a világot a tanulóknak.
'Az oktatás lehetőségek tárházát nyitja meg'
Az oktatáson belül több hangsúlyt kéne fektetni a tehetségek kibontakoztatására, mint az információk pontos átadására.
'Az oktatás a saját kezünkben van'
Az ember tanuló lény. Az oktatás arra a bizalomra kell, hogy épüljön, miszerint az ember tanulni akar és hogy felelős a saját oktatásáért, neveléséért. Mindenkinek saját, egyedi útja van.
Kik vagyunk mi?
Tanulók, szülők, oktatók a világ minden tájáról és készen állunk a változtatásra!
...there is an urgent need for change in education!
...it’s time that we should just start that change by doing it now!
...wants to do that in a playful, inspiring, enjoyable way!
...with the Ukulele as our playful symbol and metaphor!
The 4 strings of the Ukulelefication of Education:
‘WE ARE ALL EXPERTS IN EDUCATION’
We all experienced in education and we are all learners or we are parents of learners or we work in education…. Education belongs to us all! For change in education we all should be involved.
‘EDUCATION INSPIRES CHANGE’
Education is about growth and change. The emphasis in education should be much more about exploring how the world can be than informing learners how the world is.
‘EDUCATION UNLOCKS POTENTIAL’
The focus in education should be less on transforming information and more on unlocking talents, passions and potentials of learners.
‘OUR EDUCATION IS IN OUR HANDS’
Human beings are learning beings. Education should be built on the trust that people want to learn and have the responsibility for their own learning. All in their own unique way.
Who are we?
We are learners, parents, educators from all over the world ready to become a movement of many more of us from all over the world.
Szepes Máriát olvasva mindig az az érzésem, hogy a többi, hasonló hangvételű könyvek (pl. Illúzió, Alkimista, Demian) együttesen sem érnek nyomukba az írónő szerzeményeivel. Mennyivel cizelláltabb, részletesebb jellemrajzok bontakoznak ki előttünk, akár a Vörös Oroszlánt vagy a Varázstükröt olvasva. Szövevényes eseményláncok, életutak és persze a filozófiai, vallási bölcseletek, elmélkedések adják regényei alapját. A Varázstükört olvasva rögtön szembesül az olvasó a Vörös Oroszlán világával, mégis kicsit más az alapvető mondanivalója. Mint ahogy a borító hátlapján is olvasható a rövid leírás:
"A Varázstükör főhőse Kornét Gábor, a Berlinben élő magyar újságíró
akinek annak idején a fényképen és egy tükrön keresztül sikerült
kapcsolatot találnia - a másik világgal - de ez egészen más most.
Jelentősebb. szabadabb. Nincs benne derengő tétovaság, álomittas
kábulat. A varázstükör vetítővászon tulajdonképpen. Mindaz ami a
tükörben projiciálódik, benne az ő lelkében játszódik le. Élő, színes
plasztikus képként a tükörbe jut, és ő tágra nyílt szemmel, minden ép
érzékével látja, hallja, érzi az eseményeket. Semmi el nem rejtőzhet
előle, amit látni akar... Mert mi maradhat titokban a szellem előtt,
amely nem ismer időt, távolságot, áthatol az anyagon, s minden forma
mögött a lényeget szemléli? A tükörbe pedig ez a mindentudó,
mindent látó, misztikus erőinek birtokában lévő szellem vetíti ki a
felidézett jelenségeket. A Varázstükör a szemtanú hiteles beszámolója a
hitleri téboly időszakáról, a háborúról, az ostromról, de ugyanakkor
tudósít egy másik misztikus lélekvilágról, ahol "az életnek rengeteg
változata van."
'Ai vist lo lop', vagyis 'Láttam a farkast', énekli a 13. századbeli dalt a Mandragora Consort, középkori zenét játszó együttes. A csapat tagjai már régóta együtt zenélnek (Arany Zoltán World Musci Syndicate, Malaga Quintet), 2014-ben úgy döntöttek, hogy a frontember Arany Zoltán középkori zenei gyűjteményéből is van mit csemegézni ahhoz, hogy önálló zenekarként is működhessen. A klip helyszíne pedig mi lehetne más, mint a zeleméri templomrom, mely 1310-14 között épült, de a törökök és a tatárok is felgyújtották, feldúlták a 16. század során.
A Mandragora Consort szinte egyedülállóan játszik eredeti középkori muzsikát, köszönhetően Arany Zoltán középkor iránti szenvedélyének és kutatómunkájának, párosulva zenei tudásával és sokoldalúságával.
A zenekar tagjai: Arany Zoltán, Papp István, Huszti László, Mangu Róbert.
Bővebb info: www.aranyzoltan.hu 'Ai vist lo lop' - 'I saw the wolf': that is the title of the song from the 13th century performed by Mandragora Consort medieval band. The members have been playing together for many years (Arany Zoltán World Musci Syndicate, Malaga Quintet), in 2014 they decieded to form another band based on Arany Zoltán's medieval music selection. The venue of the video is the church ruins of Zelemér built in 1310-14, had been burned down and reived by the Osman Empire and Tatars during the 16th century. Mandragora Consort plays unique medieval music thanks to the passion and research of Arany Zoltán associated with his knowledge of music and versatile.
Members: Arany Zoltán, Papp István, Huszti László, Mangu Róbert.
A Határpontok kísérlet az ember, a zene és a tér összhangjának megteremtésére, intuitív módon építkező rítusrenddel, önálló, önmagukat építő szabályokkal és az építkezés során kialakuló szabálytalanságokkal. A teret inkább felmagasztaló, mintsem zsugorító lassú, csendes, óvatos és békés kortárs-kortalan jazz-elektronikus zenei összeállítás. Közös csendesség.
"Hang-tereket építünk-élünk. Tereket, amiket bevilágítunk képekkel, zenével, mozdulatokkal és tér-elemekkel, felidézve az ünnep metafizikai jelentőségét és annak hétköznapi életünkben tetten érhető vetületeit."
The Crossing Points is an experiment that is trying to synthesize space, dance and time in an independent and intuitively develpoing rite order with self-constructive rules transforming themselves through the building phase. It rather opens than shrinks space - a slow, quiet and careful contemporary-timeless jazz-electric musical compilation. Mutual tranquility.
"We are building-living sound-spaces. Spaces which are lighted with pictures, music, motions and space elements evoking the metaphysical importance of celebration and its projection in our daily life."
